Azt gondolnnk, hogy az ember addig eszik, amg jl nem lakik. Pedig ez nem gy van. Az emberek nagyobbik rsznl egyltaln nem az hsgrzettel s a jllakottsggal fgg ssze, mennyit esznek, sokkal inkbb azzal, kikkel esznek egytt- falnkokkal vagy csipegetkkel-, mekkora dobozbl, tnyrbl esznek. A kisrletek sorn kiderlt, hogy a kis tkek kz lve ugyanaz a szemly jval kevesebbet evett, mint amikor habzsolk kz kerlt, hiszen a msodik esetben dupla vagy tripla annyi lelem elfogyasztsa tnt "normlisnak". Ha teletmtt kis zacskban adtak pattogatott kukorict az embereknek, kevesebbet ettek, mint amikor kevsb megpakolt, nagy zacskban kaptk.
A legltvnyosabban az ugynevezett "feneketlen levestl" proba igazolta, hogy nem ismernk mrtket. Kt csoport azonos mret levesestl kr lt le, s annyit merhettek, amennyi jlesett. A valsgban az egyik edny egy rejtett csrendszer segtsgvel folyamatosan visszatltdtt. A normlis tl krl l tlagemberek feleannyit ettek, mint a "varzstl" kr csoportosulk, m amikor meg kellett mondani, mennyinek becslik az elfogyasztott tpllkot, mindkt csoport tagjai ugyanakkora adagokat vallottak be. Ugyangy nem rzkeljk, hogy rengeteg kalrit fogyasztunk napkzben, a ftkezsek kztt, s ez is egyik forrsa az elhzsnak: nasi szmtgpnl, csipsz az rasztalfikban, csokold a hlban az gy mellett... |